Mit jelent a kettős lényegesség?

A kettős lényegesség a fenntarthatósági jelentés egyik alapelve. Az NFRD (Nempénzügyi Jelentéstételi Direktíva) alapján két nézőpontból kellett eddig is jelentést készíteniük a vállalatoknak:

– A “kívülről befelé” nézőpont azt írja le, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalatok teljesítményét piaci helyzetét és jövőjét;

– a “belülről kifelé” perspektíva a vállalatok  emberekre és a környezetre gyakorolt hatását magyarázza. Ezt nevezik “kettős lényegességnek”.

Az NFRD felülvizsgálata során kiderült, hogy a két nézőpontot gyakran félreértik. Számos kutatás azonosította a kettős lényegesség alkalmazásának hiányosságait, miszerint a vállalati fenntarthatósági jelentésekben a cégek hajlamosak kiemelni a jó teljesítményt, de elrejteni a rossz eredményeket. Egyes esetekben a fenntarthatósági jelentést arra használják fel, hogy legitimálják a nem fenntartható tevékenységeiket, és – szélsőséges esetekben – félrevezetik az érdekelt feleket. Ezért volt szükséges a kettős lényegesség fogalmának megerősítése .

Lényegesség – számviteli szempontból

Maga a lényegesség kifejezés nem újkeletű, egy jól ismert számviteli alapelv. A számvitelben a lényegesség (vagy jelentőség) segít eldönteni, hogy egy információt figyelembe kell-e venni, és ha igen, mikor. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) megkövetelik a vállalatoktól, hogy a pénzügyi kimutatások elkészítése során a lényegességet megítéljék.

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (International Accounting Standards Board, IASB) szerint,

Az információ akkor lényeges, ha annak kihagyása, helytelen feltüntetése vagy elfedése várhatóan  befolyásolná azokat a döntéseket, amelyeket az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználói az adott beszámolót készítő gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információkat tartalmazó pénzügyi kimutatások alapján hoznak.

A lényegesség fogalma ilyen módon tökéletesen működik a pénzügyi beszámolókban, azonban nem szolgálja más érdekelt felek – az alkalmazottak, a fogyasztók vagy a helyi közösségek – információs igényeit.

Kettős lényegesség – az egység

A kettős lényegesség ezzel szemben  nem csak a  részvényesek információigényére, hanem az érdekeltek teljes körére összpontosít. Ez magában foglalja a fent említett “kívülről befelé” és “belülről kifelé” perspektívát is, mindkettő egy-egy lényegességi perspektívát képvisel.

Az ESRS legutóbbi tervezete (2022. november – ESRS 1 Általános követelmények) megerősíti a kettős lényegesség koncepcióját. Az ESRS 1 tekintetében a kettős lényegességnek két dimenziója van: a hatás lényegessége (impact materiality) és a pénzügyi lényegesség (financial materiality).  Ahogy a Globális Jelentési Kezdeményezés (GRI) leírja: A kettős lényegesség a (…) hatás lényegesség és a pénzügyi lényegesség egyesítése.

A kiindulópont a hatások értékelése. A hatás a vállalkozások pozitív vagy negatív ESG-hatására utal. A vállalatoknak el kell magyarázniuk, hogyan alkalmazzák mind a hatás-, mind a pénzügyi lényegességre vonatkozó kritériumokat. Megfelelő küszöbértékek szükségesek annak meghatározásához, hogy mely hatások, kockázatok és lehetőségek a legfontosabbak, amelyeket a vállalatok lényegesnek tekintenek.

1. A hatás lényegessége

Egy vállalat fenntarthatósági ügye akkor lényeges, ha rövid, közép- és hosszú távon tényleges vagy potenciális pozitív vagy negatív hatással van az emberekre vagy a környezetre. A fenntarthatósági ügy magában foglalja a teljes ellátási lánc bármely (upstream vagy downstream) része által okozott hatásokat. Míg a lényegesség a negatív hatások súlyosságán alapul, a potenciális negatív hatások esetében figyelembe kell venni azok valószínűségét is.

2. Pénzügyi lényegesség

Egy vállalati fenntarthatósági hatás akkor lehet pénzügyileg jelentős, illetve akkor válhat pénzügyileg lényegessé, ha a befektetők és a hitelezők számára relevánssá válik. A szabvány hangsúlyozza az olyan fenntarthatósági kockázatok vagy lehetőségek fontosságát, amelyek jelentősen befolyásolják a pénzáramlást, a teljesítményt és a pénzügyi vagy piaci pozíciót.

3. Egyéb lényegességi fogalmak – ne keverjük össze!

A közelmúltban más lényegességi fogalmak is megjelentek, mint például a “dinamikus lényegesség”, a “mag lényegesség” és a “beágyazott lényegesség”.  Ezeket azonban később elvetették, arra hivatkozva, hogy a kettős lényegesség fogalma önmagában elegendő, és ezek a további meghatározások csak zavart okoznak.

‍